Negyed7Negyed8 (2014)

10445597_305521112991024_6731412202426951906_nÚj helyekkel, új közegben, új központtal, mégis a megszokott, otthonos hangulatban volt megtartva az 5774-es Hanuka fesztivál, a Negyed7Negyed8.

A fesztivál elődje, a Negyed6Negyed7 az elmúlt évek során a történelmi zsidónegyedet járta be, minden alkalommal más és más árnyalatait, rétegeit, szubkultúráit bemutatva, évről-évre új helyek: klubok, kávézók, éttermek, kiállítóterek bevonásával. Ezzel a hagyománnyal idén sem szakítottak, a tavalyi hanukai fesztivál óta azonban több fontos változás következett be a szervezők szűkebb közegében. A fesztivál új központra lelt, a VIII. kerületi Aurórában – annak idején a Sirály köré csoportosultak a programok, onnan indultak a városi séták, ott voltak az esti gyertyagyújtások.

A fesztivál legfőbb kérdése: hogyan viszonyulnak egymáshoz a hasonló történelemmel, mégis nagyon eltérő jelenkori történetekkel bíró városrészek? Mennyire van távol egymástól és hogyan lehet összekötni Budapest VI. és VII. kerületét — melyek az utóbbi években Kelet-Közép-Európa első számú bulinegyedévé és talán kulturális kicsit egyszínűvá vált — azzal a VIII. kerülettel, amely jóval kevésbé kommercializálódott és amelyben sétálva az az érzésünk támad, hogy szociokulturális értelemben sokszínűbb,  izgalmasabb és eredetibb a másik kettőnél? És mindezek mellett miért érezzük úgy, hogy a VIII. kerületben a társadalmi problémák sokkal inkább a felszínen vannak? Ezek a problémák máshol nincsenek jelen? Vagy más megoldásokat használtak, használnak a főváros más részein?

Az új Negyed7Negyed8 fesztivál barátkozott, találgatott, kísérletezett, zenélt és sétált, újabb és újabb területeket igyekezett bevonni, ám a VII. kerületet sem hagyta sorsára. A fesztivál alapkoncepciója volt, hogy a két kerületet „ikerhelyek” létrehozásával összekösse: a Fekete Kutya, a Gólya, a Massolit Könyvesbolt és Kávézó, a Csiga és az Auróra vállakoztak programcserére.

Programjaink a december 16. és 24. közötti fesztiválon:

glaser-jakab-alapitvany-fotokiallitas
Az utolsó Teleki téri stiebel — fotókiállítás
megnyitó: 2014. december 16. 19 óra, Auróra (1084 Auróra u. 11.)
megnyitotta: Fenyő Ágnes, Múlt és Jövő Alapítvány
A józsefvárosi Teleki Téri Imaház Budapest egyetlen, máig működő ortodox lakásimaháza. A Teleki László tér körül 1900-tól a ’60-as évekig több mint ötven ilyen stiebel – imaház jiddisül – működött. Ma már ez az utolsó a környéken, sőt talán az egész országban. Néhány lelkes tagja segítségével sikerült fennmaradnia eredeti állapotában. Családok tucatjainak jelentette a közösségi létet a háború előtti és utáni időkben is. A „Teleki”, ahogy az idejárók nevezik, nemcsak a magyar zsidó hitélet különleges színfoltja, hanem a főváros épített és kulturális örökségének is szerves része, külföldről is egyre több érdeklődőt vonz. A kiállítás látogatói a fotók mentén nemcsak megismerkedhetnek a Teleki László tér 22. szám alatt található stiebel történetével és bepillantást nyerhetnek egy rendkívül sokszínű budapesti zsidó közösség krónikájába, hanem megtudhatják azt is, hogy az itteni közösség honnan hová tart, és mi közük van ehhez a folyamathoz.
A budapestivel egy időben nyílt meg a kiállítás angol nyelvű párja Magyarország New York-i Főkonzulátusán. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tárlatot 2015. január 5-ig meghosszabították.

t44_seta
„Nem szaroztak, ezek vagány zsidók voltak!” — városi séta
időpont: 2014. december 18. 14 óra
A séta résztvevői megismerkedhettek a VIII. kerület 1944-es eseményeivel, a csillagos házak, a védlevélhamisítások és a Kis Varsó néven elhíresült zsidó ellenállás történetével.

temeto_seta
Séta a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben
időpont: 2014. december 21. 10 óra
A Teleki Téri Imaház és az alapítvány egyik törzstagja, Margitta Nóra városismereti sétája. Együtt megnéztük az elhagyatott műemléktemetőt, mely télen is csodaszép. A temetőben a századfordulón élt hírességek sírjain kívül gyönyörű szecessziós mozaikokat is találhatunk.

Fotók: Negyed7Negyed8 és Mayer András

%d bloggers like this: